2011. október 6., csütörtök

Mézeskalács könyvek esküvőre






Ezek még nyári esküvőkre készültek, az elsőtől nagyon tartottam. Itt ugyanis az ifjú párnak nem volt kedvenc virága, macija, kutyája, egyebe, ami a mézesre kerülhetett volna.
Adott volt viszont egy kastélyszálló, ahol nagyon szeretnek kikapcsolódni, és az esküvőt is ide szervezték meg. Az őket meglepni szándékozó családtag kérése az volt, hogy a kastély kerüljön a mézeskönyvre, az ifjú párral együtt. Kaptam fotót az épületről, szerencsére ez inkább egy vidéki kúriára hajazott, azt hiszem ha egy soktornyos valódi kastély lett volna, akkor még mindig azt rajzolnám....

A másodiknál egyszerű dolgom volt, a menyasszony kedvenc virága, az orchidea került rá.

7 megjegyzés:

Krisztina írta...

Minden egyes mézes alkotásod után úgy érzem, hogy kész, innen már egyszerűen nincs tovább. Ennek ellenére minden egyes alkalommal még szebbet és még jobbat hozol.
Nagyon irigylem a stabil kezedet, hogy ilyen szépségeket tudsz díszíteni. Mindkettő elkápráztatott, de ez az orchidea... Fantasztikus.

ui.: az esküvői meghívónkon nekünk is ez a Goethe idézet volt olvasható

erika írta...

Én most már úgy látom, számodra nincs lehetetlen! További sikereket kívánok!

4Gyerek írta...

soktornyost is megcsináltad volna. még időben.
csodás, ismét, mint mindig

Viki írta...

Gyönyörű ! Na ehhez kell a jó éles szem, a tökéletes biztos kéz, kézművesség és teljes elszántság, és egy óriási szív na és egy nagy adag művészet. Gratulálok.

Levendulalány írta...

Csodaszépek... ilyenkor szinte sajnálom, hogy már férjhez mentem, ha tudtam volna, hogy ilyeneket is lehetett volna kérni, akkor elláttalak volna sok-sok megrendeléssel :-)

Adelid írta...

Gyönyörűen műveled ezt a mesterséget, én talán esetleg inas lehetnék nálad!

Moha írta...

Krisztina nagyon köszönöm! Az idézet nagyon tetszett nekem is!

Bianka köszi:)

Erika köszönöm szépen!

4Gyerek, köszi, azért azzal szerintem megküzdöttem volna...

Viki, köszönöm, elszántság, biztos kéz megvan, és az öröm is benne, ezért megy valószínűleg!

Levendulalány, köszi, ne búsulj, házassági évfordulóra is szoktak ilyeneket ajándékozni:)

Adelid köszönöm, szerintem aki szeret mézesekkel foglalkozni, annak megy a dolog. Türelem és sok idő kell hozzá.

AddThis

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...